A globális felmelegedés 1,5°C-ra szorításához a jelenleginél hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást

Míg éves szinten 17,2 százalékos dekarbonizációra lenne szükség, addig 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11 százaléknál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4 százalékos, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.

A PwC Net Zero Economy Indexe idén 15. alkalommal vizsgálja a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat, összevetve az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mutatókkal. Vagyis, hogy mennyire képesek a gazdaságok elválasztani a gazdasági fejlődést a szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől.

A PwC most megjelent elemzése szerint veszélyes mértékű az elmaradás a biztonságos jövőbeli éghajlat megteremtéséhez szükséges törekvésektől. A tavalyi 15,2 százalékhoz képest már évi 17,2 százalékos dekarbonizáció szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal, ami az előző évben elért szint (2,5 százalék) hétszerese és az elmúlt két évtizedben megvalósult világátlagnál (1,4 százalék) tizenkétszer gyorsabb ütem.

A dekarbonizáció a G20-aknak sem egyszerű

2000 óta egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11 százaléknál magasabb szén-dioxid-mentesítési rátát elérni; a legmagasabb szintet (-10,9 százalékot) az Egyesült Királyság érte el 2014-ben. Az elemzés rámutat arra, hogy minden országnak erőteljesebben kell munkálkodnia a kibocsátás csökkentésén, ha bármilyen esélyt szeretnénk adni az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change/Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) azon elvárásának teljesítésére, hogy 2030-ig 43 százalékkal csökkentsük a kibocsátást. Ehhez ugyanis - a jelenlegi számítások szerint - a szén-dioxid-intenzitást 78 százalékkal kell csökkenteni kevesebb mint hét év alatt.

„Az Index jól illusztrálja az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális törekvések és a jelenlegi előrelépés realitása közötti növekvő különbséget. Ugyanakkor erre nem kudarcként, hanem tettekre való felszólításként kell tekintenie a döntéshozóknak és az üzleti vezetőknek egyaránt. A szél- és napenergia hasznosításának régiókon átívelő gyors terjedése is azt mutatja, hogy a dekarbonizációs törekvések sikeresek és nem gátjai a gazdasági növekedésnek” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-ért felelős cégtársa.

Megújulóenergia-boom

Örvendetes tendencia, hogy az elmúlt évben megugrott a megújuló energiaforrások felhasználása, elsősorban Ázsiában (főként Kínában), az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A napenergia 24,4 százalékos éves növekedése a valaha mért legnagyobb mértékű, a szélenergia-felhasználás pedig 13,1 százalékkal nőtt - mindez gyors, szélesebb körű ágazati átállást és infrastruktúra-fejlesztést vetít előre, kiegészülve a fejlődő országok számára nyújtott fokozott támogatással. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború következtében megugrott a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is, ezért 2022-ben mindössze 0,5 százalékkal nőtt a megújulók részesedése a teljes energiamixben.

A gazdasági növekedés és az energiafogyasztás ugyanis kettéválik, de nem kellő ütemben. Míg a G7-országok 1,2 százalékkal tudták csökkenteni a szén-dioxid-intenzitásukat a 2019 óta elért 2,3 százalékos éves átlaghoz képest, addig az E7-országok 2022-ben 2,8 százalékos dekarbonizációs rátát értek el a 2019-es 1,7 százalékos évesített csökkenéshez viszonyítva.

„A kibocsátás-növekedés csökkentéséhez az eddigi kollektív erőfeszítéseken túl sürgősen meg kell ragadnunk azt a lehetőséget, hogy összehangoljuk a globális gazdaság növekedési pályáját és a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló törekvéseket a 1,5 Celsius-fokos célkitűzéssel. Ehhez a tiszta technológiák széleskörű alkalmazására, a zöld innovációk felgyorsítására és a fenntartható befektetések ösztönzésére van szükség. Jelenlegi döntéseink kulcsfontosságúak a jövő generációi számára, és ennek felelősségét mindenkinek fel kell vállalnia” - emelte ki Sávoly-Hatta Anita.