Kifejlesztettek egy olyan technológiát, amely a kávézaccot és a műanyaghulladékot szén-dioxid megkötő aktív szénné alakítja. Az eljárás olcsó, hatékony és ipari méretekben is alkalmazható.
Közelebb kerül a válogatás nélküli műanyag-újrahasznosítás egy nikkelalapú katalizátor segítségével. A megoldás az összekeveredett műanyaghulladékkal is elboldogul, és hasznos nyersanyagokra bontja szét.
A zöld metanolra épülő gyártás új fejezetet nyit az ágazatban. A projekt célja az, hogy ipari méretben, fosszilis anyagok felhasználása nélkül állítsák elő a műanyagot.
Tévhit, hogy a műanyag olcsó: annyi egészségkárosodást okoz, hogy ingünk-gatyánk elmegy a kórházi költségekre. Ennek ellenére 200-szor annyit gyártunk belőle, mint régen – derül ki egy új jelentésből.
A természetes vizeinket és a talajt fertőző mikro- és makroműanyagoknál nagyobb bajt okozhatnak az akár emberi agyba is bejutó nanoműanyagok. Megmérték, mennyi van belőlük az Atlanti-óceánban, és kisebb sokkot kaptak.
A PET-újrahasznosítás új irányt vehet, miután egy nemzetközi kutatócsoport jelentős fejlesztést mutatott be. Az enzimalapú eljárás nemcsak fenntarthatóbb, de olcsóbb is lehet, mint a szűz műanyag gyártása.
A tudósok több tucatnyi helyszínen vizsgálódtak. A giliszták és a csigák különösen szennyezettek, ami óriási baj, hiszen az ő közegükből, a talajból indul az emberig érő táplálékhálózat.
Olyan élelmiszer-csomagolás készül, ami nyomtalanul lebomlik talajban, édesvízben is. Óriási áttörést jelent, hiszen évi 580 millió műanyag dobozt kiválthat.
A nyaki verőérben plakkot hordozó emberek ereiben több mikroműanyagot találtak, és a szemcsék annyira aprók, hogy a tudósok szerint át kell térni a nanoműanyag kifejezésre.
A Coca-Cola műanyaghasználata továbbra is jelentős globális problémát jelent - mutat rá egy friss riport, amely szerint csak ennek a vállalatnak a műanyaghulladéka százszor körbeérné a földet.
Ma még hihetetlennek tűnik, de sikerült megoldani: költséges, mérgező és szennyező megoldások helyett a műanyag alkotóelemeire bontható a levegő páratartalmának segítségével.
Elsősorban szennyvízkezelésre szánt technológia keretében alkották meg azokat a baktériumokat, amelyek némi módosítással képesek a mikroműanyagok hatékony lebontására. A módszert idővel az óceánok vizének megtisztítására is felhasználnák.
A műanyagszennyezés ma már nem csupán környezeti probléma, hanem közegészségügyi kérdés is. Ezt erősítette meg egy új kutatás, ami kimutatta, hogy a napi szinten használt teafilterek eddig ismeretlen veszélyt hordoznak.
Új, környezetbarát megoldás született a mikroműanyagok eltávolítására. A tintahalcsontból és pamutból készült szivacs képes kiszűrni a vízből a mikroműanyag-szennyeződések akár 99,9 százalékát.
Egyedülálló lebomló gyanta készült egy brit vállalat üzemében, azzal a reménnyel, hogy hosszú távon globálisan elterjed a használata és felváltja a természetet akár többszáz évig szennyező műanyagfóliát.
A világ harmadik leggyakrabban előforduló műanyagának már az előállítása is rendkívül környezetkárosító, ráadásul rengeteg mikroműanyag szabadul fel belőle. Ezt lehet megelőzni egy újonnan bemutatott módszerrel.
Óriási szükség van az újonnan felfedezett megoldásra, mert majdnem minden ember vérében vannak örök vegyi anyagok, amelyek például kozmetikumok és csomagolóanyagok révén jutnak a szervezetbe, de az ivóvízben is megtalálhatók.
Fontos felfedezésre jutott három vállalat konzorciuma, amelynek tudósai rájöttek: egy növényi alapú anyag segítségével lehetséges a mikroműanyagok kiszűrése az utakról összegyűjtött csapadékvízből, ami ezután már nem szennyezi többé a természetet.
Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.
A top 10 országból nyolc Európában, kettő pedig Ázsiában található. Az újrahasznosítási arány legnagyobb visszaesését Szingapúr, Dél-Korea, Spanyolország és Németország könyvelheti el.
Az új eljárás rendkívül energiatakarékossá is teszi a ma még szinte száz százalékban szeméttelepekre kerülő, környezetszennyező csomagolóanyag újrahasznosítását.
Az Európai Bizottság először mutatott be javaslatcsomagot olyan intézkedésekkel, amelyek hosszútávom felszámolnák a plasztik granulátumok okozta mikroműanyag-szennyezést. A természetes ökoszisztéma, benne a legtöbb folyó és tenger lassan belefullad a mikroműanyagokba, ha nem teszünk valamit.
A BLKI kutatói más szakemberekkel együttműködve a Balatonban kimutatható mikroműanyagok jelenlétét és ökológiai hatásukat vizsgálták.