EY-felmérés: így készülnek a magyar vállalatok az ESG-kötelezettségekre
A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.
Az Európai Tanács 2025. április 14-én végső jóváhagyását adta az EU Omnibus jogalkotási csomag részét képező úgynevezett Stop-the-Clock (STC) irányelvre, amely átmeneti haladékot biztosít a vállalatok számára a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésében. A döntés értelmében a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) alkalmazása későbbre tolódik, így a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a kötelezettség kezdete 2026 helyett 2028-ra módosul, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (KKV-k) esetében pedig az eredetileg 2027-re tervezett alkalmazás 2029-re kerül át. A CSRD célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményükről.
„Az Omnibus Stop-the-clock irányelv elfogadásával időt nyernek a vállalatok az átgondolt, hatékonyan megtervezett fenntarthatósági jelentéskészítésre. Egyszerűsödnek a jelentési kötelezettségek, ezzel csökkenhetnek a vállalkozások adminisztratív terhei, és várhatóan nő a beruházási hajlandóság. Visszakerülhet a fókusz a fenntarthatósági gyakorlatokra, amelyek innovatív megoldásokat és versenyelőnyt teremtenek a cégek számára” – emelte ki Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere.
A határidők kitolásával az érintett hazai vállalatok is levegőhöz jutnak. Az EY felmérésében részt vett közel 50 vállalati vezető majdnem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel. A válaszadók közel negyede készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről.
A válaszadók többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. Tízből négyen nem terveznek jelentést beadni, és mindössze a résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a KKV-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.
Az ESG folyamatok erősítése érdekében a következő egy évben a cégek leginkább adatokat gyűjtenek, a szervezeten belül meghatározzák a területet érintő felelősségeket és célokat, fenntarthatósági stratégiát fogalmaznak meg, illetve felmérik a vállalati karbonlábnyomukat.
Az STC irányelv értelmében a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) nemzeti jogba történő átültetése, valamint a legnagyobb vállalatokat érintő kötelezettségek alkalmazása az eddig tervezett 2026 helyett 2027-től lépnek életbe. A CSDDD azt írja elő, hogy a nagyvállalatok felelősséget vállaljanak teljes ellátási láncuk működéséért, különös tekintettel az emberi jogok és a környezet védelmére.
A hatályba lépett jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe.
