Hogyan alakítja át az ESG a CSR szerepét?

Az Effekteam felmérte, hogyan viszonyulnak a hazai vállalatok a CSR-aktivitásokhoz, mekkora jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a tevékenységeknek, és milyen forrásokat rendelnek hozzájuk.

Az Effekteam Egyesület online kérdőíves megkérdezésen alapuló kutatásában 45 hazai vállalat vett részt. Közülük 35 országos, 10 pedig nemzetközi működésű. Magyarországi munkavállalóik létszámát tekintve többségük (33 vállalat) 500 főnél több alkalmazottal rendelkezik, 6 vállalat 250–500 főt és 5 vállalat 50–250 főt foglalkoztat.

Az ESG és a CSR párhuzamosan erősödik és integrálódik

A kutatásban szereplő vállalatok többsége (45-ből 25 cég) számára az elkövetkezendő időszakban egyformán fontos lesz az ESG és a CSR, és mindkét területre hasonló mértékű kapacitásokat kívánnak fordítani. A válaszadók közül 14 cég nyilatkozott úgy, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet majd az ESG irányokra, míg 6 vállalatnál továbbra is a CSR-tevékenységek élveznek prioritást. Mindez arra utal, hogy a vállalati felelősségvállalás és az ESG-megfelelés párhuzamosan erősödik és a kettő egymást kiegészítve jelenik meg a vállalati stratégiákban.

Azoknál a vállalatoknál, ahol a CSR/társadalmi felelősségvállalás/támogatások egy területhez tartoznak, legtöbbször (22 cég) a (marketing)kommunikációs terület felel ezekért a tevékenységekért, ezt követi a HR (3 cég) és a fenntarthatósági osztály (1 cég). Ez azt mutatja, hogy a CSR-t sok helyen még mindig elsősorban a márkaépítés, a reputációmenedzsment és a belső elköteleződés eszközeként kezelik. Ugyanakkor, azoknál a vállalatoknál, ahol a CSR/társadalmi felelősségvállalás/támogatások több területhez is kapcsolódnak (18 cég), jóval diverzifikáltabb a kép: a (marketing)kommunikáció és a HR itt is meghatározó (11, illetve 9 cég), de mellettük megjelenik az EHS (környezet, egészség, biztonság) és a fenntarthatósági osztály (4–4 cég), illetve (1–1 cégnél) néhány további terület. Ez a széttagoltság egyrészt a komplexitás növekedését, másrészt a CSR és az ESG fokozatos integrálódását jelzi a különböző üzleti funkciókba.

A CSR költségvetési keretei és korlátai

A válaszadó vállalatok közül 36 rendelkezik CSR-ra/társadalmi felelősségvállalásra/támogatásokra szánt éves költségvetéssel, míg 8 vállalatnál nincs ilyen elkülönített keret. Ez utóbbiak közül 4 cég említette a megfelelő humánerőforrás hiányát, 3 jelezte, hogy bizonytalan a megfelelő CSR-tevékenységek kiválasztásával kapcsolatban, további 3 vállalat pedig azt válaszolta, hogy a felsővezetés részéről nem mutatkozik igény CSR-tevékenységek iránt. A pénzbeli források szűkösségét 2 cég jelölte meg, míg 1–1 válaszadó szerint nincs szükség külön költségvetésre, mert eseti alapon döntenek, illetve minden terület a saját keretéből gazdálkodik.

A támogatásokra szánt források összértéke jelentős eltéréseket mutat: a válaszadó 37 vállalat közül tizenöten 1–10 millió forintot és szintén tizenöten 10–100 millió forintot költenek éves szinten különféle támogatásokra. Hat vállalat 100 millió forint feletti összeget fordít CSR-re, míg egy cég 1 millió forint alatti kerettel dolgozik.

Értékalapú megközelítés, sokszínű támogatási formák

A vállalatok CSR-tevékenységeinek mozgatórugóit tekintve az önzetlenség és a filantrópia messze a leggyakoribb (25) motiváció, amit a kommunikációs érték (11) és az ESG-kötelezettségnek való megfelelés (7) követ. Csak egy vállalat jelezte, hogy a piaci szereplők megnyerése áll CSR-aktivitásai mögött. Ezekből a válaszokból jól látszik, hogy a CSR továbbra is elsősorban belső meggyőződésen, értékalapú működésen nyugszik, és csak kisebb részben befolyásolják külső elvárások vagy piaci szempontok. Ugyanakkor, a strukturált keretek (éves budget) megléte egyre általánosabb, ami a felelős vállalati működés tudatosságának erősödésére utal. Az is jól látható, hogy a kisebb cégek leginkább kapacitásbeli korlátok és stratégiai bizonytalanság miatt maradnak el a CSR-tevékenységek terén.

A támogatási formák közül a pénzbeli hozzájárulások (39) a legnépszerűbbek. Ezeket szorosan követi az alkalmazottak munkaidejének felajánlása (36) és a természetbeni támogatások (35). Ez arra utal, hogy a cégek többféle eszközzel kiegyensúlyozottan élnek a társadalmi felelősségvállalás terén, és egyre elterjedtebb az aktív, személyes részvételen alapuló támogatás.

Az alkalmazott támogatási módszerek közül a leggyakoribb a vállalati önkéntesség (40), amely nemcsak a társadalmi célok támogatásának, hanem a belső munkatársi elköteleződés erősítésének is hatékony eszköze. Emellett sokan élnek a stratégiai partnerségek (29), valamint a nemes ügyekhez kapcsolódó marketing lehetőségeivel (24) is, míg az adhoc beérkező kérelmeken alapuló (20) vagy a vállalati pályázati rendszeren keresztüli (18) támogatások kevésbé elterjedtek.

Klasszikus ügyek és csoportok a CSR fókuszában, de erősödik az ESG-hatás

A támogatott célcsoportok között kiemelkednek a klasszikus civil szervezetek (41), amelyeket jelentős lemaradással követnek a köznevelési intézmények (26), miközben az önkormányzati (14) és az állami fenntartású (14) intézmények, valamint a társadalmi vállalkozások (13) támogatottsága jóval kisebb. A nonprofit kkv-k, informális csoportok, startupok és magánszemélyek alacsony említettsége arra utal, hogy a vállalatok jellemzően nagyobb formális szervezetekkel dolgoznak együtt.

A támogatott ügyek tekintetében az oktatás és a fiatalok támogatása vezet (38), amit a szociális ügyek (36) és az egészség, sport (27) követ. A környezet- és természetvédelem szintén jelentős szerepet kap (24), ami az ESG elvárások fényében érthető és ösztönző fejlemény. A katasztrófákkal kapcsolatos károk enyhítése (16), valamint a művészet és kultúra támogatása (14) kevésbé hangsúlyosan jelenik meg, a gazdaságfejlesztés, felzárkóztatás (9), az élelmezés (3) és az állatvédelem (2) pedig alig szerepel a prioritások között.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vállalatok egyre komplexebb eszköztárral közelítenek a felelősségvállaláshoz, de fókuszukban továbbra is a klasszikus támogatási területek állnak. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkavállalók bevonása és a stratégiai megközelítés. A jövőben arra lehet számítani, hogy a környezeti és gazdasági témák még hangsúlyosabbá válnak az ESG-szempontok hatására.

Vállalati önkéntesség: a szándék megvan, a stratégia még formálódik

A kutatás önkéntességre fókuszáló adatai alapján kirajzolódik, hogy bár a vállalati önkéntesség számos cégnél jelen van, a stratégiai kezelés és az ehhez rendelt erőforrások szintje még eltérő képet mutat. A 45 megkérdezett vállalat közül 26 rendelkezik önkéntességre szánt éves költségvetéssel, míg 19 esetében nincs ilyen dedikált büdzsé. Az okokat vizsgálva kiderül, hogy a leggyakoribb indok a stratégiai bizonytalanság (7), valamint az önkéntesség iránti felsővezetői (6) vagy munkavállalói (5) igény hiánya, de az is előfordul, hogy a cégek egyszerűen nem tudják, hogyan szervezzék meg az önkéntes napokat (4).

A vállalati önkéntességre fordított források összértékét tekintve a többség 500 ezer és 2 millió Ft között (10), 2 millió és 5 millió Ft között (7), illetve 5 millió Ft felett (9) költ évente erre a célra, és csak 3 válaszadó jelezte, hogy 500 ezer Ft alatti összeget szán ilyen jellegű projektekre.

A vállalaton belüli felelősségi köröket tekintve érdekes megfigyelni, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol egy területhez tartozik az önkéntesség, ott leggyakrabban ezt a szerepet a (marketing)kommunikáció (14) vagy a HR (10) tölti be. Ugyanakkor ott, ahol több terület is bevonódik az önkéntességbe, a (marketing)kommunikáció (24) és a HR (22) mellett megjelenik a fenntarthatósági osztály (7) is, sőt néhány esetben a területi vezetők és a vállalati kapcsolatok is részt vesznek a szervezésben. Ez azt jelzi, hogy ahol az önkéntességet stratégiai szinten kezelik, ott jellemzően komplexebb, több területet átfogó megközelítést alkalmaznak.

A munkatársak egyre aktívabban alakítják az önkéntes tevékenységeket

A kutatás eredményeiből kirajzolódik, hogy a hazai vállalatok körében a fizikai önkéntesség (37) a legelterjedtebb, melyet a szellemi önkéntesség (26) és a pro bono tevékenység (8) követ. Ezek alapján továbbra is dominálnak a hagyományos, szaktudást nem igénylő tevékenységek, ugyanakkor egyre több cég ismeri fel a munkavállalók szakmai tudásának társadalmi hasznosítási lehetőségeit is. Ez a tendencia arra utal, hogy az önkéntesség a jövőben nem csupán fizikai jelenlétet, hanem értékes szellemi hozzájárulást is jelenthet, amely pozitív hatással lehet mind a társadalom, mind a vállalati kultúra fejlődésére.

Az is jól látszik, hogy a vállalati önkéntesség jellemzően szervezett keretek között valósul meg: a válaszadók közül 32-en jelezték, hogy a cég szervezi az önkéntes napokat, melyeken a munkatársak részt vehetnek. Emellett 22 esetben maguk a munkatársak is kezdeményeznek ilyen programokat, illetve néhány vállalatnál már olyan pályázati rendszer (8) is működik, amelyben a munkatársak saját projektötletekkel jelentkezhetnek. Ez utóbbi megközelítés különösen előremutató, hiszen lehetőséget ad a dolgozók személyes motivációinak kibontakoztatására, miközben erősíti a vállalat iránti bizalmat és elkötelezettséget.

Újfajta lehetőségek az önkéntesség és a CSR területén

A válaszadó vállalatok többsége (30) biztosít munkaidőt az önkéntes tevékenységekre, és 35-en fedezik a programok megvalósításának dologi költségeit is. Ez azt jelzi, hogy a vállalatok jelentős része nemcsak kommunikációs vagy PR-eszközként tekint az önkéntességre, hanem ténylegesen erőforrásokat rendel mellé, ami elengedhetetlen a hatékony és hosszú távon is működő programokhoz. Ugyanakkor, az is látható, hogy ahol ezek az erőforrások nem állnak rendelkezésre, ott az önkéntesség inkább eseti vagy ad hoc jellegű marad.

A vállalati célokat vizsgálva a leggyakoribb motiváció a karitatív ügyek támogatása, a filantrópia (15), amit a munkavállalók érzékenyítése (10), a csapatépítés (6) és a dolgozók elkötelezettségének javítása (6) követ. Érdekes ugyanakkor, hogy a reputáció javítása (2) és a márkaismertség növelése (1) kevésbé szerepel a célok között. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok többsége még mindig főként belső, filantróp motiváció mentén szervezi önkéntes aktivitásait, holott tudatos kommunikációval és employer brandinggel ezek a programok még nagyobb hatást tudnak kifejteni.

Az Effekteam kutatásának eredményeit összegezve megállapítható, hogy a hazai vállalatok egyre inkább az ESG-szempontokkal összhangban tervezik CSR-tevékenységeiket, és bár a felelősségvállalás továbbra is értékalapú, egyre tudatosabb stratégiai megközelítés jellemzi. A vállalati önkéntesség széles körben jelen van, de a hozzá rendelt források és szervezeti felelősségek eltérőek. A legtöbb cég munkaidőt és erőforrást is biztosít ezekhez a programokhoz, ami a hosszú távú elköteleződés jele. A jövő kulcsa abban rejlik, hogy az üzleti szereplők széles körben felismerjék: a CSR nem csupán jótékonyság, hanem értékteremtő eszköz is, ami által mind a társadalom, mind a vállalati kultúra gazdagodik.