Fúziós fordulat: így építi Kína a mesterséges napot
Hamarabb elkészül Kína kísérleti fúziós létesítménye, mint Magyarországon a Paks II. Fenntarthatóan persze rögtön nem tud majd termelni, de végleges állapotában nagyságrendekkel hatékonyabb és nagyobb energiaforrás lesz.
Már nem álom a fúziós energia, ami egy-két generációval ezelőtt annyira elérhetetlen technológiának tűnt, hogy csak a Star Trekben tűrtük meg, jópofa elméletként. Az Enterprise hajtóműve a sci-fiben tiszta és korlátlan energiaforrás volt - vagyis olyasmi, amit képtelenség megvalósítani földi körülmények között. Nos, nagyot fordult a világ: Kína egy ideje nagy erőkkel fordul a magfúzió felé, és szinte biztosra vehető, hogy hamarosan működő energiaforrássá fejleszti.
A maghasadásra alapozó fissziós erőművekhez (mint a Paks I-II.) képest a magfúzió nem az atomok szétválasztása, hanem az egyesítése révén nyer - sokkal több - energiát. A fúzióval létrejövő nehezebb atommag előállítása ahhoz hasonló energiatermelő folyamat művi létrehozását jelenti, ami a világegyetem csillagainak belsejében zajlik. Éppen ezért nevezik - túlzás nélkül - mesterséges napnak.
Itt tart Kína és a fúziós energia
A várhatóan irdatlan energiatömeg hasznosítása érdekében Kína az Anhuj tartománybeli Hefeiben jelenleg is építi a CRAFT (Comprehensive Research Facility for Fusion Technology) nevű tudományos létesítményt. Az ország hivatalos hírügynöksége, a Hszinhua szerint ez a műhely a fúziós energiatermelésben használt alapvető technológiák inkubálására fog szolgálni, és 2025-re kész is.
A CRAFT az ország legnagyobb nukleáris fúziós kutatási létesítménye, amit egy mitológiai óriás után „Kuafu” névre kereszteltek. Kuafu a szájhagyomány szerint megpróbálta megragadni a Napot, de a művelet közben meghalt. Szóval ízlés kérdése, hogy mennyire jó ómen éppen róla elnevezni a kutatóegységet.
A Hszinhua CRAFT-ról közzétett képein egy fánkalakú vákuumkamra látható. Ebben zajlanak majd a fúziós tesztek, de valószínűleg szerepet fog kapni a munkában a szintén Hefeiben épített másik fúziós labor, amit eredetileg egy Franciaországban épülő, még nagyobb reaktor tesztelésére használnak. Az EAST nevű tokamak (tórusz alakú, elektromágneses plazmatároló) belsejében egy mágneses fúziós reaktor üzemel. Ezzel a Newsweek híre szerint kb. 70 millió Celsius-fokos plazmát hoztak létre, és tartottak fenn 1056 másodpercig, még 2021 utolsó napjaiban. Összehasonlításképpen: a Nap középpontjának becsült hőmérséklete 15 millió Celsius-fok.
Mivel a magfúzió a Napunk fizikáját utánozza le, hatalmas mennyiségű villamosenergiával kecsegtet, és miközben biztonságosabb folyamattal lehet vele termelni, mint a fissziós erőművekben alkalmazott maghasadással, még radioaktív hulladékot sem halmoz fel. Ha mindez nem lenne elég: jelenlegi ismereteink szerint egy liter tengervízben lévő deutérium fúziós feldolgozásával ugyanannyi energiát lehet előállítani, amennyihez ma 300 liter benzin elégetése szükséges.
A létesítmény tudósai és munkatársai megkezdték a projektek kidolgozását és a berendezések tesztelését. Hu Jiansheng, a helyi Plazmafizikai Intézet igazgatóhelyettese a Global Timesnak korábban azt állította, hogy Kína körülbelül 30-50 éven belül elérheti a fúziós energia alkalmazását. Azóta eltelt másfél év, és még híre-hamva se volt a CRAFT-nak, szóval ma már jó eséllyel közelebbi dátumot mondana.
Gábor János
Főoldali kép: Zhou Mu - Hszinhua
