Ha szmogról és a közlekedés légszennyezéséről beszélünk, akkor a legtöbbünknek kizárólag a kipufogógáz jut eszébe, holott egy sor más károsanyag terjed a levegőben. Ezeket kerülhetjük ki a jövőben VR-ral.
Az új módszer a műtrágya-előállítás fenntarthatóbbá tétele mellett felpörgetheti a hidrogén üzemanyag terjedését is, hiszen annak szállítóközegeként szintén fontos szerepet játszhat.
Óriási szükség van az újonnan felfedezett megoldásra, mert majdnem minden ember vérében vannak örök vegyi anyagok, amelyek például kozmetikumok és csomagolóanyagok révén jutnak a szervezetbe, de az ivóvízben is megtalálhatók.
Az ultrafekete anyagok iránt egyre nagyobb a kereslet, mert akár különböző alkalmazásokhoz is felhasználhatók – különösen a napenergia-termelés területén. A véletlenül létrehozott „Nxylon” a fény 99 százalékát elnyeli, amivel alaposan átírhatja a játékszabályokat.
Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) mérnökei olyan úttörő felfedezéssel rukkoltak elő, amely szerint a régi üdítősdobozok és a tengervíz kombinációja forradalmasíthatja az üzemanyag-gyártást és a tiszta energia új fenntartható forrását jelentheti.
Hosszabbak a nappali időszakok, ami további melegedést okoz, és ez is az emberiség ökológiai lábnyomára vezethető vissza – mutat rá több friss tanulmány.
Fontos felfedezésre jutott három vállalat konzorciuma, amelynek tudósai rájöttek: egy növényi alapú anyag segítségével lehetséges a mikroműanyagok kiszűrése az utakról összegyűjtött csapadékvízből, ami ezután már nem szennyezi többé a természetet.
Óriási jelentősége lehet az MIT új felfedezésnek: a tudósok azt állítják, hogy a sör erjesztése után visszamaradó hulladék alkalmas a vízben lévő halálos ólomszennyeződések kiszűrésére. Az UNICEF szerint a világon 2,2 milliárd ember nem fér hozzá biztonságos, tiszta ivóvízhez.
Elképesztő mennyiségű szén-dioxidot okád a légkörbe a szibériai Batagajka-kráter. Egy friss kutatás rávilágított arra is, hogy a víznyelő most már közel egymillió köbméterrel növekszik, minden egyes évben.
Nagyon egyszerű megoldás lehet, mégsem alkalmazzák széles körben, de egy kanadai kutatás eredménye megváltoztathatja azt, ahogyan ma egy napelem hatékonyságáról gondolkodunk.
A környezetszennyező és drága megoldások zseniális alternatívája lehetővé teszi, hogy a tüzelő- vagy üzemanyag célra előállított hidrogén termelése végre világszerte elterjedjen és felfusson.
Egy egyszerű trükkel több mint kétszer annyi energiát lehet kinyerni a hullámokból, mint eddig hittük. A felfedezés teljesen új korszakot nyithat a kékenergia felhasználása terén, hiszen sokkal jobban megéri kitermelni, mint valaha.
Az innovációnak óriási szerep juthat a globális felmelegedés katasztrofális hatásainak mérséklésében. Jobbkor nem is jöhetett volna, tekintve a szén-dioxid-kibocsátás elmúlt hat évtizedre jellemző növekedését, ami az óceánok savasságának 30 százalékos emelkedésével járt együtt.
Egy új felfedezés nyomán derült fény a rossz levegő és az agy egészsége közötti kapcsolatra. Arra is rájöttek, hogy a légszennyezés genetikai tulajdonságoktól függetlenül fokozza az időskori megbetegedések és kognitív zavarok esélyét.
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.
A tudósoknak a szerves elektrolitok helyett víz alkalmazásával sikerült kiküszöbölni a tűz- és robbanásveszélyt. A lítium-ionos változatokkal ellentétben a vizes akkumulátor használata nagyobb biztonságot nyújt miközben továbbra is lehetővé teszi az elektromos áram forgalmát a pozitív és negatív pólusok között.
Felfedeztek egy olyan szilárd anyagot, ami nem mérgező, bőségesen előforduló földi elemekből készült és figyelemre méltó lítiumion-vezetőképességet ígér, így készen áll arra, hogy felváltsa a folyékony elektrolitokat a lítium-ion akkumulátorok belsejében.
Világelső összehasonlító elemzés jelent meg arról, hogy mennyivel fenntarthatóbb egy elektromos, mint egy fosszilis üzemanyaggal működő repülőgép. Az eredmény annak ellenére sem volt borítékolható, hogy egy e-repülő az üzemeltetése közben nem szennyez. Az életciklusára vetítve ugyanis árnyaltabb a kép.
Az eleve alkalmazott szennyvíztisztítás egyik melléktevékenysége a hidrogéntermelés lehet, ami óriási lökést adna a hagyományosan drága eljárás költséghatékonyságának és tovább erősítené a zéró emissziós célokat. A recept kész, már csak integrálni kell.
A túlhalászás még annál is sokkal-sokkal súlyosabb a világ tengerein, mint eddig feltételeztük. A hajók háromnegyede szó szerint zavarosban halászik, mert nem jelenti le a tevékenységét. Kiderült: Ázsia a legnagyobb kizsákmányoló.
Nagy a baj: a szén-dioxidnál 28-szor erősebb üvegházhatású metán akkora mennyiségben van jelen a Spitzbergák alatt, hogy ha kiszabadul, önmagában képes felborítani a bolygó éghajlatát.
Biomérnöki megoldás született olyan állatfajok feltámasztására, amelyek az utóbbi pár száz évben haltak ki. Ha jóvá nem is tehetjük az emberiség bűneit, végre van esély enyhíteni a hatást. Vadrezervátumba kerülnek a visszatérő állatok – először a dodó.
Az új kutatás során a felszín alatti vízterhelés, a víztartó rétegek kimerülése, a vízkitermelés, illetve a talajsüllyedés közötti összefüggéseket vizsgálták. A tudósok térképen is felvázolták a rémisztő eredményt, ami komoly és örökre szóló talajvíz veszteséget mutat.
A biológusok szó szerint ledönthetetlennek hitt akadályt győztek le. A nemrég kifejlesztett enzim lehetővé teszi a ma elérhetőnél sokkal több bioüzemanyag gyártását, ami korszakalkotó jelentőségű lehet a karbonsemleges közlekedés elérésében.
„Szerencsés genetika?” Tulajdonképpen mindenkié az, de nem mindegy, hogy hol él - derül ki egy friss tanulmányból, ami feltárja a természetes környezet, illetve a szennyezés öregedésre gyakorolt hatását.
Egy frissen bejelentett eljárás nemcsak lerövidíti az újrahasznosításhoz szükséges időt, hanem csökkenti a másodlagos hulladéktömeget, a vele járó magas költségeket és a karbonkibocsátást is.
Akkora kibányászható mennyiségű lítiumot azonosítottak a tudósok egy hegyvonulat alatt, ami teljesen átírhatja az akkumulátorgyártás játékszabályait, és főleg az árait. A lítium-ion alapú eszközök kritikus fontosságú nyersanyagának földi készleteiről csak azt hittük, hogy kimerülőben vannak?
Ezzel az új módszerrel nem egyszerűen túlélik a 3D nyomtatást a génmódosított baktériumok, hanem arra is képesek, hogy semlegesítsék a víz szennyeződéseit. Morbid módon beléjük kódolták az öngyilkosságot.
Akár 30 százalékkal is masszívabb a kávézaccal erősített építőanyag, ami nem csak az egyre nagyobb hiánycikké váló homokmennyiséget csökkentené az iparágban, de egy csomó hulladéktól is megkímélné a környezetet.
Fontos lépés lenne a Jiva Materials találmányának globális elterjedése, hiszen a világon ez lenne az első, teljesen újrahasznosítható, kereskedelmi forgalomban is kapható, vízben gond nélkül és gyorsan feloldható nyomtatott áramköri lap.
Ausztrál fejlesztésű az az újonnan bejelentett protonakkumulátor, ami forradalmasíthatja az energiatárolást, hiszen biztonságos, megfizethető, környezetbarát alternatívát kínál a lítium-ion akkumulátorokra. Az eszköz már most versenyre kel a hagyományos megoldásokkal.
Olasz kutatók élelmiszereket használtak fel arra, hogy elfogyasztható, újratölthető akkumulátort hozzanak létre, puha robotikai és gyógyászati technológiai eszközök számára.
Korszakalkotó lehet a Duke Egyetemen elért eredmény, mivel a jelenlegi gyártási technológiák nagy energiaigényre, veszélyes vegyi anyagokra, mérgező gázokra támaszkodnak. És alig van újrahasznosítás.
Brit kutatók rávilágítottak arra, hogy egy új szén-dioxid-kiválasztási eljárással a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy fél százalékát lehetne megkötni – a keletkezése pillanatában. Ez akkora jelentőségű, mint egy év alatt telepíteni egy Németország méretű erdőt.
Amerikai kutatók fejlesztettek ki egy olyan új módszert, amivel nem csak ultragyorsan, de az eddig ismert gyakorlatoknál, például a leggyakrabban alkalmazott klórozásnál is sokkal környezetbarátabb módon lehet vizet fertőtleníteni.
Azok a technológiák, amelyekkel vizet lehet kinyerni a levegőből, a világ számos pontján oldhatnák meg a vízhiányt, viszont a legtöbb ilyen meglehetősen drága és csak nehezen skálázható. Volt legalábbis eddig.