Jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok életébe a január 1-jétől hatályos az új ESG-törvény
Az Országgyűlés elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot.
Az új szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak– írják a PwC Magyarország szakértői
A törvény személyi hatálya több lépésben terjed majd ki a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra és minden egyéb nagyvállalatra, közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalatra. Az új szabályozás jelentős része már 2024. január 1-jén hatályba lép, míg a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozó egyes szabályok 2025. január 1-jén. Továbbá a hatósági bírságok kiszabására 2026. január 1-jétől lesz lehetősége a hatósági jogkör gyakorlójának, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának.
Az elfogadott törvény rendelkezései két fő területet érintenek: a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek bevezetését, valamint a CSRD implementáció előkészítését.
A vállalkozásoknak az új szabályok értelmében a következő kötelezettségekkel kell számolniuk:
- kockázatkezelési rendszer létrehozása,
- panaszkezelési eljárás biztosítása,
- belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
- rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
- megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása,
- ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a
- közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében, továbbá
- évente ESG beszámoló elkészítése az előző évben elvégzett átvilágítási tevékenységről és annak eredményeiről.
A jogszabály tervezetében megfigyelhetők a német ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény (LkSG) és az Európai Unió ellátási láncok átvilágításáról szóló javaslatának (CSDDD) bizonyos elemei, melyek – a magyar tervezettel egyetemben – az ENSZ ajánlásaira épülnek. A CSRD-nak, azaz a nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó EU-s követelményeknek és az ahhoz kapcsolódó ESRS sztenderdeknek a magyar jogrendbe való transzformációja későbbi időpontban várható, jelen tervezet ezek rendelkezéseit a PwC szakértőinek értelmezése szerint még nem tartalmazza. A CSRD követelményeinek megfelelő, ESRS szerinti jelentés az átvilágítási folyamat és kockázatok leírásánál messzebbre mutat, így jelen törvénytervezet az erre való felkészülést segíti elő.
