Uniós Erdőirtási Rendelet: „a határidő vészesen közeledik”
A 2024. december 30-án hatályba lépő rendelet jelentős adminisztrációs terhet, meg nem felelés esetén pedig többletköltséget jelenthet a vállalkozások számára – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.
A közelmúltban az Európai Unió több olyan programcsomagot hirdetett meg, melyek a fenntartható fejlődést és a klímavédelmet célozzák. Az EUDR, vagyis az EU Erdőirtási Rendelete („az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről”) egy ezek közül, amely az erdőirtásból és erdőpusztulásból származó negatív klímahatásokat, valamint az erdők elvesztésének egyéb káros hatásait próbálja csökkenteni. A rendelet korlátozásokat és kötelezettségeket állapít meg az erdőirtás szempontjából 7 legrelevánsabb áru EU piacára történő behozatala, a piacon belüli kereskedelme, valamint az EU piacáról történő exportja tekintetében. A 2024. december 30-án hatályba lépő rendelet jelentős adminisztrációs terhet, meg nem felelés esetén pedig többletköltséget jelenthet a vállalkozások számára. Kiemelten fontos, hogy az érintettek időben elkezdjék a felkészülést és rendelkezzenek a szükséges információkkal – hívták fel a figyelmet a PwC szakértői.
Dr. Szalay Rita ESG-szakértő, a PwC igazgatója kiemelte, hogy az EUDR egy rendelet, így közvetlenül alkalmazandó, azaz nincs szükség annak beültetésére a magyar jogrendbe, emiatt is kerülte el vélhetőleg sok piaci szereplő figyelmét, holott a határidő vészesen közeledik. Amellett, hogy számos részletszabály még nem ismert, és az alkalmazást illetően sok a nyitott kérdés, komplikált az is, ami eddig tudható.
A legfontosabb tudnivalók az EUDR-rel kapcsolatban
1. A rendelet az erdőirtás és az erdőpusztulás visszaszorítása érdekében 3 szigorú követelményt állít fel:
– a termékek nem járulhatnak hozzá erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz,
– előállításuk az előállító/gyártó ország jogszabályai szerint történt,
– kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat vonatkozik rájuk.
2. A rendelet az erdőirtással összefüggő 7 releváns árura (kakaó, kávé, olajpálma, szarvasmarha, szója, gumi és fa) és a belőlük készült releváns termékek kiterjedt listájára vonatkozik.
3. Azok a piaci szereplők (természetes vagy jogi személy) érintettek, akik kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket hoznak forgalomba vagy visznek ki, valamint azok a kereskedők, akik kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket forgalmaznak.
4. A rendelet szabályai a releváns termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalára (import esetén a szabad forgalomba bocsátásra), forgalmazására, valamint az Unióból történő kivitelére (export) vonatkoznak.
5. Az érintett vállalkozásoknak be kell vezetniük és működtetniük kell egy kockázatkezelési rendszert, amely biztosítja, hogy a termékek erdőirtásmentesek, azaz olyan földterületről származnak, ahol nem történt erdőirtás vagy erdőpusztulás 2020. december 31-ét követően. A rendelet előírja azt is, hogy a társaságok évente nyilvánosan beszámoljanak átvilágítási rendszerükről, és legalább öt évig megőrizzék az átvilágítással kapcsolatos összes dokumentumot.
6. A rendelet a nagyvállalatokat és a kkv-kat egyaránt érinti, de a kötelezettségek a kis- és mikrovállalkozásokra halasztással 2025. június 30-tól lépnek hatályba.
7. A beszállítói láncok átvilágítását 2024-től Magyarországon a 2023. évi CVIII. tv., az ún. ESG törvény írja elő, míg uniós szinten majd 2027-től kezdődően az ún. CSDDD / CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive). Az EUDR egy újabb szempontot (erdőirtás-mentesség) vezet be az EU-s nagyvállalatokra az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását érintő kötelezettségekbe.
8. A releváns áruk vagy releváns termékek EU-ban történő vámjogi szabad forgalomba bocsátása vagy az EU-ból történő kivitele során a nyilatkozattevőnek a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátania a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat hivatkozási számát.
9. A vámhatóságon kívül egy kijelölt szakhatóság is meghatározásra kerül majd. A hatóság kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket végez majd a vállalatoknál, ahol ellenőrizheti az átvilágítással kapcsolatos dokumentációt és kockázatkezelési folyamatot.
„Az EUDR-rendelet, a tárgyi hatálya alá tartozó termékek körét az EU Kombinált Nómenklatúrája szerinti vámtarifaszámok szerint határozza meg, akárcsak a tavaly októberben bevezetett, CBAM (karbonvám) esetén” – húzta alá Környei Attila, a PwC vezető menedzsere. Egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos esetekben az EUDR I. mellékletében szereplő vámtarifaszámokhoz kapcsolódó árumegnevezések és az EU Kombinált Nómenklatúrájában ugyanazon vámtarifaszámhoz tartozó árumegnevezések eltérhetnek egymástól. Például a szarvasmarha esetében a 02.01-es vámtarifaszám szövege az EU Kombinált Nómenklatúrájában „Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve” míg az EUDR I. mellékletében „Szarvasmarha húsa frissen vagy hűtve”. Ez azt jelenti, hogy az EUDR-rendelet bizonyos releváns termékeknél az EU Kombinált Nómenklatúrájához képest csak egy szűkebb termékkört (pl. a szarvasmarhafélék helyett csak szarvasmarhát) von a tárgyi hatálya alá (ezt jelöli az ex-rövidítés). Viszont például a kakaó, a szója, az olajpálma vagy éppen a fa, mint releváns áruk esetében a jogalkotó már kevesebbszer vagy egyáltalán nem használja az „ex” jelölést a vonatkozó releváns termékek vámtarifaszáma mellett, ezért az ott felsorolt, „ex” jelölés nélküli vámtarifaszámokat az EU Kombinált Nómenklatúrája szerint (annak teljes terjedelmében) kell értelmezni.
Akik korábban még nem foglalkoztak áruosztályozással, azaz az egyes termékek EU Kombinált Nómenklatúrájába történő besorolásával, vagy bizonytalannak érzik a termékeik jelenlegi besorolását, azoknak javasoljuk, hogy szakember segítségét vegyék igénybe – hangsúlyozta. Ugyanis az áru vámtarifaszámának esetleges rossz megállapítása komoly büntetéssel, szankciókkal járhat. Dr. Szalay Rita kiemelte, hogy nem lesz elég a vámnyilvántartást megnézni, hanem pl. a beszerzési nyilvántartások felülvizsgálatára is hangsúlyt kell fektetni, hogy a teljes termékskálát meg tudjuk feleltetni a rendelet szabályainak.
Az EUDR-re való felkészülés lépései
1. EUDR érintettségi vizsgálat és helyzetfelmérés:
– Áruosztályozási feladatok elvégzése annak megállapítására, hogy a vállalkozás a rendelet hatálya alá tartozó releváns árukat vagy releváns termékeket kíván-e az EU-ban szabad forgalomba bocsátani, az EU-ban forgalmazni vagy az EU-ból kivinni.
– A vállalat EUDR készenléti állapotának felmérése.
– A szabályozási elvárások mentén a belső kockázatkezelési és szabályozási folyamatok felülvizsgálata.
– A beszállítói lánc feltérképezése és kockázati elemzése.
2. Előkészület a megfelelésre:
– Üzleti folyamatok feltérképezése során azonosított hiányosságok kockázati és üzleti hatáson alapuló rangsorolása szerint ütemterv készítése, egyes esetekben a meglévő üzleti folyamatok újratervezése.
– A folyamatok digitalizálása (amennyire lehetséges).
3. Implementáció:
– Az EUDR-megfelelőségi rendszer megvalósítása a megfelelő vállalatirányítási és átvilágítási rendszerek kialakításán keresztül.
– A szükséges üzleti folyamatok és a technológiák módosítása/létrehozatala annak érdekében, hogy minden szabályozási követelmény teljesüljön.
4. Fenntartás és fejlesztés:
– Folyamatos támogatás és beszállítói kommunikáció a fejlett üzleti folyamatokhoz.
– Az EUDR fejlesztéseinek folyamatos támogatása (beleértve a szabályozási frissítéseket és a technológiai frissítéseket).
– A teljes átvilágítási rendszer éves felülvizsgálata.
A szakértők utaltak arra is, hogy az EU oldaláról a beszállítói láncot érintő kockázatok megállapítását támogatandó, készül egy ország kategorizáció, amely a származási országokat alacsony, átlagos és magas kockázatúként fogja majd azonosítani –, de ez a besorolás még nem történt meg és lassítja az a tény, hogy az érintett (potenciálisan magas kockázatú országok) részéről nagy ellenállás tapasztalható. Az egyes releváns termékek esetén nem elegendő az előállító ország kockázati besorolása, hanem az előállítás, termelés pontos geolokációját szükséges megadni. Ez azonban nem feltétlenül egyértelmű azokban az esetekben, ahol nincsenek földhivatali nyilvántartások, pl. egy Afrikában magánszemély által termesztett szója vagy kakaó esetén. „Lehet hivatkozni a beszállító által adott nyilatkozatra, de ez nem mentesít a felelősség alól, tehát a beszállítók értékelése kulcsfontosságú. Ha majd lesznek ország besorolások, az jelentősen megkönnyíti a beszállítói lánc átvilágítási folyamatát” – mondta el Szalay Rita.
Súlyos szankciók
A rendeletnek való nem megfelelés komoly következményekkel jár. Ilyen lehet a vámeljárás során megállított termékek esetében, hogy nem engedik azokat az EU-ba behozni vagy onnan kivinni, és az érintett releváns termékeket elkobozzák, eladományozzák vagy megsemmisítik. A büntetés arányos lesz a károkozással, illetve a piaci szereplőt és kereskedőt is érintheti. A pénzbírság mértéke a termék uniós árbevételének 4 százalékát is elérheti. Szintén lehet következmény a közbeszerzésekből történő kizárás, valamint a szankció nyilvánosságra hozatala, ami reputációs veszteséggel és az üzleti partnerektől való eleséssel járhat a vállalkozás számára.
A hazai vámeljárásban részt vevők felkészültségére utalva Környei Attila elmondta, hogy a piaci szereplőknek kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal kell rendelkezniük, amit az EU által működtetett informatikai rendszerben kell nyilvántartani.
Egy biztos: akár szójaszószt, akár kávét vagy természetes gumiból készült alkatrészeket hozunk-viszünk az EU-ban, a felkészülés – a rendelet jelenlegi szabályainak megfelelően – nem várathat magára. 2024. december 30-ig ugyanis a cégeknek át kell vizsgálniuk az érintett termékek előfordulását saját üzletmenetükben, az azokhoz kapcsolódó beszállítóikat pedig át kell világítaniuk, ami enyhén szólva nem kis feladat.
