Egyetlen Bitcoin tranzakció egy kerti medencényi vizet emészt fel
A kriptovaluta használata közvetlenül kapcsolatba hozható a globálisan elérhető ivóvíz és öntözővíz mennyiségének csökkenésével. A Bitcoin (BTC) bányászata a legdurvább vízfogyasztó tevékenységek egyike: kb. 600 ezer olimpiai úszómedence vize megy rá, minden évben.
A legnagyobb kriptovaluta kereskedelme, de méginkább a bányászata szinte felfoghatatlan mennyiségű vizet emészt fel - osztotta meg tanulmányában Alex de Vries, az Amszterdami Vrije Egyetem PhD hallgatója. A Cell Reports Sustainability folyóiratban megosztott kutatás szerint ma ott tartunk, hogy az új BTC egységeket generáló számítógépeket 1,600 gigaliter (vagyis 1600 milliárd liter) vízzel hűtik le évente, ami azt jelenti, hogy nagyságrendileg 600 ezer olimpiai úszómedence vizét fordítjuk csupán erre az egy célra, minden egyes évben. Mivel a Bitcoinok száma véges, várhatóan csak pár évig bányásszák intenzíven - ugyanakkor a kereskedelme és a fizetőeszközként történő használata szintén óriási számításokat, következésképp' rengeteg energiát és vizet igényel - vagyis nagyon hosszútávú problémáról van szó.
Vries azt állítja, hogy minden egyes Bitcoin tranzakció, például a kereskedés vagy a fizetés (ami nem több pár koppintásnál a telefon kijelzőjén), 16 ezer liter vizet emészt fel. Ennyiből akár többször tele lehet tölteni egy átlagos kerti medencét, és az így felhasznált vízmennyiség éppen a 6,2 milliószorosa annak, amivel egy bankkártya lehúzása jár.
Akárhogy is: a legnagyobb kriptovaluta bárminemű használata őrült mennyiségű vizet igényel, és ez idén csak tovább fokozódik. A tudós prognózisa szerint 2023-ban már 2300 gigaliter vízzel fizetünk a Bitcoin létezéséért.
A nagyteljesítményű számítógépek és az iszonyatos adatmennyiséget, illetve számítást kezelő hálózatok hűtése közvetlenül és közvetve is vizet fogyaszt, hiszen a működtetésükhöz szükséges energiát ugyancsak hűtővízzel üzemeltetett erőművekből nyerik. A méretek érzékeltetéséhez Vries azt írja, csak az Egyesült Államok BTC bányászata ugyanannyi vizet fogyaszt, mint 300 ezer amerikai háztartás. Érdekes adalék, hogy az USÁ-t e szempontból is előző Kínában éppen a környezeti hatásra hivatkozva helyezték került tiltólistára a BTC bányászatát. Közép-Ázsia vízkészlete ettől függetlenül még nagyon megsínyli ugyanezt a tevékenységet: az eleve kiszáradás szélén álló Kazahsztánban kb. tízszer annyi, közel ezer gigaliter vizet vittek el a BTC tranzakciók 2021-ben, mint az Egyesült Államokban, ahogy a bányászat 93-120 gigaliter vízfogyasztás mellett zajlik.
Vries arra figyelmeztet, hogy a BTC-bányászat negatívan befolyásolhatja az ivóvíz elérhetőségét és minőségét, a mezőgazdaságot, valamint az ökoszisztémákat, így nem maradhat továbbra is szabályozás és felügyelet nélkül. Azt javasolja, hogy a bányászat vízfogyasztásának csökkentésére úgy kell módosítani az erre írt szoftvereket, hogy kisebb energiaigénnyel működjenek, és létfontosságú lenne az is, hogy a számításokat végző számítógépek megújuló energiaforrásokról, például szél- és napenergiáról üzemeljenek. A közgazdász hozzáteszi: bár utóbbi javaslatai üdvösen hangzanak, nem biztos, hogy végleges megoldást jelentenek a BTC és más kriptovaluták ökológiai lábnyomára, hiszen a gazdasági étvágy miatt egyre terjedő kriptopiac akár más, ennél fontosabb tevékenységek elől veheti el a csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló megújulókat.
A tudós szerint a legfájdalmasabb dolog a BTC-bányászatban az, hogy egyéb lényeges technológiai vívmányokhoz képest, amire inkább lenne érdemes energiát és vizet fordítani, a kriptopiacot egy kifejezetten haszontalan kisgömböcnek tartja.
Gábor János
Főoldali kép: frimufilms - Freepik
