Vízmentes szabás és textilnyomtatás – nagyot csökkenhetne a divatipar ökolábnyoma
Az egyik legnagyobb környezetszennyező szegmensként számon tartott divatipar – sok másik mellett – lehetne sokkal fenntarthatóbb is, és ezt immáron be is bizonyította egy vízigényes folyamatokat vízmentesítő európai startup.
Trine Young, a dániai Rodinia Generation alapítója úgy véli, van megoldás a divatipar okozta környezetkárosításra, ami elsősorban a vízpazarlásban és a magas szén-dioxid-kibocsátásban érhető tetten. A vállalkozó fiatal cége a divatipar fenntarthatósági kihívásait igyekszik megoldani egy olyan technológiai platform kifejlesztésével, ami jelentősen csökkentheti az iparág ökológiai lábnyomát. Az eredetileg divattervező Young felismerte, hogy a hagyományos rendszerek keretein belül képtelenség változást elérni, így saját startupot alapított. Ezt az úttörő vállalkozást mutatja be egy portréban a The Engineer.
A divatipar évente 215 billió liter vizet használ (ami kb. 86 ezer olimpiai úszómedencének felel meg), és a világ ipari szennyvízkibocsátásának mintegy 20 százalékáért felelős.
A ruhagyártás, festés, szállítás és hulladéktermelés során a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül nyolc százaléka írható a divatipar számlájára, ami több, mint az egész légiközlekedési és hajózási iparágé együttesen. A hagyományos ruhaipari gyárak több ezer négyzetméternyi területet igényelnek, és hatalmas mennyiségű vizet használnak fel, miközben a termelés rendkívül pazarló és szennyező.
Így lehetne fenntarthatóbb a divatipar
A Rodinia forradalmasítja a textilgyártást: a cég vágási és nyomtatási technológiája víz felhasználása nélkül működik, és minimalizálja az anyagpazarlást. Az új módszerrel készült ruhadarabok szénlábnyoma akár 40 százalékkal is csökkenthető. A technológia két alapvető komponense egy digitális nyomtató és egy digitális vágógép, melyek összehangolására saját kódot írtak. Emellett egyedi hardvereket is kifejlesztettek, amelyek biztosítják, hogy a gyártási folyamat során a gépek megfelelően együttműködjenek. A vágás után például egy robotikus rendszer válogatja szét a textilmodulokat, amelyeket később a varrógépsorhoz továbbítanak.
Young első, mikro méretű gyára 2021-ben nyílt meg Koppenhágában, ahol az egyes ruhadarabokat és ujjakat nyomtatják és vágják ki, majd ezeket Litvániába szállítják, ahol varrónők véglegesítik a ruhadarabokat. 2025-re tervezik egy újabb üzem megnyitását, amelyben már a teljes gyártási folyamat egy helyen valósulhat meg.
A startup által alkalmazott mikrogyárak mindössze 200 négyzetméternyi területen működnek, és teljesen száraz gyártási folyamatokat alkalmaznak, vagyis nincs szükség vízre és festékekre. Az áramfogyasztás miatt persze nem teljesen karbonsemleges a folyamat, de a hagyományos ruhagyártási módszerekkel összehasonlítva még így is jelentősen csökkenthető az ökológiai lábnyom.
Mindegy, milyen típusú ruháról van szó, a startup rendszere megoldja a gyártást
A Rodinia technológiai platformja rendkívül rugalmas, és számos különféle textíliával dolgozhat, ami szembemegy a hagyományos ruhagyártás korlátaival, például azzal, hogy minden anyaghoz specifikus gépekre és vegyi anyagokra van szükség. Young szerint ez hatalmas előny, mivel nem kell minden egyes textilhez külön gépeket beszerezni, így a gyártás sokkal hatékonyabb és környezetbarátabb lehet.
A cég jelenleg olyan ismert márkákkal dolgozik együtt, mint a Hummel, a Mads Nørgaard Copenhagen és a Wheat, de Young szerint a divatipar csak most kezd el érdemben megoldásokat keresni az ágazat környezeti problémáira, így a lista bizonyára tovább bővül. Bár a Rodinia nem képes megoldani az összes problémát, Young szerint a technológiájuk kézzelfogható eredményeket hozhat, amelyek jelentős javulást jelentenek a fenntarthatóság terén. A technológia nemcsak a környezetre gyakorolt hatást mérsékli, hanem a gyártáshoz szükséges munkahelyeket is megőrzi, hiszen a varrás továbbra is elengedhetetlen marad a végső ruhadarabok elkészítéséhez.
Címlapkép: Rodinia Generation
