K&H: szinte minden ágazat alacsony teljesítményt nyújtott a fenntarthatóság terén
A magyar gazdaságnak nincs olyan ágazata, amelyben ne rosszabb eredményt mutatott volna ki a K&H fenntarthatósági indexe, mint egy évvel korábban.
Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint árbevétel meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt.
A szolgáltatás még tartja magát
Az indexet megalapozó kutatás során számos szempontot megvizsgálnak a kutatók, így nézik a vállalati méretet, hogy melyik régióban működik a cég – és természetesen az ágazati bontásokat is. A 2023 első félévi adatok alapján megállapítható, hogy nincs olyan szektora a gazdaságnak, amely kitűnne a többiek közül. Mindegyik ágazatban kis mértékben csökkent az index értéke, a szolgáltatásokat kivéve minden más ágazatban számottevő mértékben.
A kereskedelmi szektor figyelmének középpontjában bizonyosan nem a fenntarthatóság áll: harmadik féléve rendre a legalacsonyabb pontszámot produkálja. Ezúttal a „futottak még” 37 pontos eredményéből dolgozott le további kettőt. Csakúgy, mint az ipar (építőipar), amelyik csak annyival jobb, hogy mindezt 41-es pontos egyéni csúcsáról érte el. A féléve még 42 százalékkal „dobogós” mezőgazdaságban is három ponttal csökkent az index értéke.
Egymást alulmúló mutatók versenye
Izgalmas részletekre bukkanunk, ha ágazati bontásban összevetjük az indexet alkotó alindexek terén elért eredményeket. A mezőgazdaságban például nem csupán az összeteljesítmény ért el a korábbiaknál rosszabb mutatót, de a fenntarthatósághoz való hozzáállás („attitűd”) alindexe is bezuhant (70 százalékról 63-ra). Igaz, a „mérés és auditálás” 7 százalékot növekedett, de még így is csak a 18 százalékot tudta elérni.
A szolgáltatás jelenleg a „stratégia” alindexben a legtöbb százalékot (35) elért ágazat, míg jelentősen rontott az „attitűd” és a „CSR (Corporate Social Responsibility)” területén. Az ipar és a kereskedelem láthatóan erősített a „CSR” területén, különösen utóbbi. A kereskedelmi ágazatnál ugyanis a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek „kilőttek” (36 százalékról 49-re).
„Nyilván ezzel kompenzálják az egyébként nem túl jó eredményeiket” – jegyezte meg a K&H fenntarthatósági szakembere, aki bízik abban, hogy egy későbbi, kedvezőbb gazdasági konjunktúra ismét a vállalatok figyelmének középpontjába állítja a fenntarthatóság ügyét.
