Bekeményít az EU: így törölné el a mikroműanyag-szennyezést
Az Európai Bizottság először mutatott be javaslatcsomagot olyan intézkedésekkel, amelyek hosszútávom felszámolnák a plasztik granulátumok okozta mikroműanyag-szennyezést. A természetes ökoszisztéma, benne a legtöbb folyó és tenger lassan belefullad a mikroműanyagokba, ha nem teszünk valamit.
Jelenleg évente 52-184 ezer tonna pellet kerül a természetes környezetbe azért, mert a teljes ellátási láncot tekintve elhibázott a szennyezés kezelése. A hét elején benyújtott bizottsági javaslat azt szavatolná, hogy az EU-ban a pelletet kezelő valamennyi szereplő megtegye a szükséges óvintézkedéseket, és visszaszorítsa az állat- és növényvilágot, illetve az emberi egészséget is fenyegető mikroműanyag koncentrációt.
A javaslatcsomagról szóló uniós közlemény szerint a megfogalmazott célok teljesítése akár 74 százalékkal csökkenthetné a pelletkibocsátást. Ez tisztább ökoszisztémákhoz vezet, hozzájárul a folyók és óceánok műanyagmentesítéséhez, valamint csökkenti az emberi egészségre jelentett kockázatokat.
A közös, egész EU-ra kiterjedő intézkedések a szándék szerint egyenlő feltételeket teremtenek a piaci szereplők számára. Mivel a plasztik termékek gyártásához szükséges különböző műanyaggranulátumok a nem szándékos mikroműanyag-szennyezés egyik legfőbb forrásának számítanak, a Bizottság pontokba szedte, hogy tervezett szabályokkal miképpen lehetne végleg leszámolni velük.
- Legjobb kezelési gyakorlatok a gyártásban: az adott létesítmény vagy a szállítási tevékenység méretétől függően az üzemeltetőknek be kell tartaniuk bizonyos kezelési praktikákat. Ezekben elvileg semmi új nincs, hiszen környezettudatosságban élenjáró piaci szereplők már megvalósították.
- Kötelező tanúsítás és önbevallás: a gyártóknak kötelezővé válna a segítségnyújtás az illetékes nemzeti hatóságokn felé, a megfelelőségi ellenőrzések során. A nagyobb üzemeltetőknek független harmadik fél által kiállított tanúsítványt kellene szerezniük, míg a kisebb vállalatoknak önállóan kell nyilatkozniuk a megfelelőségükről.
- Harmonizált módszertan a veszteségek becslésére: szabványügyi testületek segítségével dolgoznák ki, hogy segítsék a gazdasági szereplőket a veszteségek nyomon követésében és a fennmaradó adathiányok egy részének felszámolásában. A módszer a különböző gyakorlatok környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásainak tudatosítása révén az elszámoltathatóságot is növelné.
- Enyhébb követelmények a kkv-k felé: mivel a pelletellátási láncban nagy a kkv-k aránya, egyszerűbb követelmények vonatkozának a mikro- és kisvállalkozásokra.
A cél megközelítése viszonylag összetett: a műanyagtermékek által okozott szennyezés csökkentése (mivel ezek a környezetbe kerülve mikroműanyagokká bomlanak le), a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználásának korlátozása és a nem szándékos mikroműanyag-kibocsátás csökkentése.
A pelletveszteségek megelőzéséről szóló bizottsági javaslatcsomagból persze csak azután lehet érdemi szabályozás, ha az Európai Parlament és a Tanács is megvitatta, illetve jóváhagyta. A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül aztán minden uniós és nem uniós (de az EU területén tevékenykedő) gazdasági szereplőnek meg kell felelnie a rendeletben meghatározott követelményeknek. Egy ugyancsak erre vonatkozó szabályozás már átment: a 2023. szeptember 25-én elfogadott, szándékosan hozzáadott mikroműanyagokra vonatkozó korlátozások az első olyan uniós eszközök, amelyek kifejezetten a forrásnál kezelik a mikroműanyag-szennyezést, és hozzájárulnak a célkitűzéshez, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen a környezetbe kerülő mikroműanyagok kibocsátása.
A Bizottság ígérete szerint tovább dolgozik a mikroműanyag-szennyezés csökkentésén, többek között a termékekre és hulladékokra vonatkozó meglévő és készülő jogszabályok végrehajtásával, azért, hogy az EU éllovasa legyen a műanyagszennyezés megszüntetésére irányuló globális erőfeszítéseknek.
Gábor János
Főoldali kép: frimufilms - Freepik
