Csapdába zárható a vízszennyezés – Új módszert fedeztek fel a tavak, folyók megóvására
Sikerült létrehozni egy olyan új anyagot, ami jelentős mértékben képes a vízszennyezés lecsökkentésére a természetes vizeinkben. Ez a találmány nem csak az ökoszisztéma, hanem az emberi egészség védelmét is szolgálja.
Brit kutatók fejlesztettek ki egy új anyagot, ami segíthet csökkenteni a folyók és tavak szennyezettségét. A mindennapi életben használt termékek, például gyógyszerek és kozmetikumok olyan maradványokat hagynak maguk után, amelyek nem bomlanak le teljesen, és végül a vízrendszerekbe kerülve károsítják az ökoszisztémát.
Fémből készült molekulacsapdákkal tisztíthatják meg a szennyezett vizeket
A Manchesteri Egyetem kutatóinak új módszere a víz megtisztítására az ún. fém-organikus ketrecek (MOC) segítségével fogja be és tartja csapdában a káros molekulákat – írják a vonatkozó tanulmány szerzői a Cell Reports Physical Science szaklapban.
„Az, hogy a MOC-kat a víztisztításban is alkalmazhatjuk, rendkívül izgalmas fejlemény. Régóta tudjuk, hogy ezek az anyagok kiválóan alkalmasak a szennyező anyagok megkötésére, de eddig nem sikerült őket valós körülmények között, vízben használni” – nyilatkozta Jack Wright, a Manchesteri Egyetem kutatója, aki a doktori munkája részeként fejlesztette ki ezt az új technológiát.
A vízszennyezés globális problémává vált, és számos káros anyag eltávolítása nehézkes. A most kifejlesztett MOC-technológia viszont lehetőséget nyújthat arra, hogy hatékonyan tisztítsuk meg a természetes vizeinket, különösen az ipari és városi területek közelében található folyókban és tavakban, ahol a leggyakoribb és legnagyobb mennyiségű a szennyvízkibocsátás.
Így működik a vízszennyezés csökkentésére fejlesztett MOC
A ketrecek fémből és szerves molekulákból épülnek fel, és üreges, piramisszerű szerkezetet alkotnak. A szennyező anyagok ezekben az üregekben kötődnek meg. A kutatók új összetevőt, szulfonátot építettek be a szerkezetbe, amelynek köszönhetően az anyag vízben is hatékonyan működik.
A technológia a hidrofób kölcsönhatásokon alapul, vagyis a szennyező anyagok inkább a ketrec belsejében tapadnak meg, mintsem a vízben maradjanak.
Dr. Imogen Riddell, az egyetem kutatója, egyben Wright PhD-témavezetője úgy gondolja, a módszer egyik legnagyobb előnye a rugalmassága: „az általunk kifejlesztett megközelítés lehetővé teszi, hogy különböző méretű és tulajdonságú MOC-kat tervezzünk. Ez pedig megnyitja az utat számos jövőbeli alkalmazás előtt, például különféle szennyező anyagok eltávolítása, zöld katalizátorok fejlesztése vagy akár gyógyszerhatóanyagok célzott szállítása terén.”
A kutatók jelenleg a vízben oldható „ketrecek” továbbfejlesztésén dolgoznak, hogy még több fajta szennyező anyagot legyenek képesek megkötni, de közben olyan megoldásokat is keresnek, amelyek lehetővé teszik a ketrecek újrahasznosítását, így még fenntarthatóbbá teszik a technológiát.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Manchesteri Egyetem
