Ötödannyi emisszióval állítható elő akkumulátor, ha újrahasznosításra támaszkodunk
Az újrahasznosítás lehet a megoldás az akkumulátoripar nyersanyagéhségére, és nem elég, hogy a megfelelő módszerekkel olcsóbb lenne, még a károsanyag-kibocsátás is a töredékére zuhanna – vezették le egy friss tanulmányban.
A Stanford Egyetem kutatói szerint a lítium-ion akkumulátorok újrahasznosítása nemcsak a kulcsfontosságú fémek visszanyerését teszi lehetővé, hanem jelentősen csökkenti a bányászat környezeti terheit is. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint az újrahasznosítás globális léptékű bevezetése hosszú távon hozzájárulhat a kritikus nyersanyagok ellátásbiztonságának javításához, mind fizikai, mind geopolitikai szempontból.
A kutatás szerint a lítium-ion akkumulátorok feldolgozásával előállított, ismételt akkumulátorgyártásra alkalmas anyagok legalább 58 százalékkal csökkentik a környezeti terhelést a bányászathoz képest. Az akkumulátorok újrahasznosítása kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, valamint jelentősen csökkenti az energiafelhasználást és a vízfogyasztást is.
Egész konkrétan: az újrahasznosított akkumulátorok 58-81 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt termelnek, 72–88 százalékkal kevesebb vizet használnak fel, és 77–89 százalékkal igényelnek kevesebb energiát a nyersanyagok kitermeléséhez képest.
A kutatók szerint az akkumulátor-újrahasznosító ipar két fő forrásból szerzi az alapanyagot: egyrészt a gyártás során keletkező hibás selejtekből, másrészt pedig a használatból kivont, elöregedett akkumulátorokból. A feldolgozás során ezekből a forrásokból nyernek vissza olyan kritikus fémeket, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz, a mangán és az alumínium.
Az akkumulátor-feldolgozás helye sem mindegy
Samantha Bunke, a tanulmány egyik vezető szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy az újrahasznosítás környezeti előnye jelentősen függ attól, hogy az adott üzem milyen energiaforrást használ. Ha az elektromos áram fő forrása szén, az újrahasznosítás előnye csökkenhet. Ezzel szemben, a tiszta energiaforrásokkal működő üzemek jelentősen csökkenthetik a szennyezést, de egyes helyeken a friss víz hiánya még mindig problémát jelenthet.
„Nemrég egy elektromos Uberben utaztam, és a sofőr megkérdezte, hogy valóban jók-e a környezetnek az elektromos autók, mert olvasott olyan cikkeket, amelyek szerint nem biztos. Mondtam neki, hogy az elektromos járművek mindenképpen környezetbarátabbak, és most dolgozunk rajta, hogy még fenntarthatóbbá tegyük őket” – fűzte hozzá William Tarpeh, a kutatás vezetője. A vegyészmérnök professzor szerint az eredményeik azt mutatják, hogy a jövő akkumulátor-újrahasznosításának tervezése során optimalizálni lehet a környezeti előnyöket.
Összefoglalva: a stanfordi tudósok kutatásának legfontosabb aspektusa az, hogy az újrahasznosított akkumulátorok feldolgozása kevesebb mint feleannyi üvegházhatású gázt termel, mint a hagyományos bányászat, miközben negyedannyi vizet és energiát használ – ezáltal jelentősen olcsóbb is. Különösen igaz ez az ipari selejtből származó akkumulátorok és alkatrészek újrahasznosítása esetében, ami csak 19 százalékát teszi ki a bányászat üvegházhatású gázkibocsátásának, miközben 88 százalékkal kevesebb vizet és 89 százalékkal kevesebb energiát igényel.
Címlapkép: Samantha Bunke és William Tarpeh a laboratóriumi kísérletek során. Fotó: Stanford Egyetem
