ESG, fenntarthatósági jelentéstétel: mit kell tudni a nemzetközi és hazai szabályozásról?
Az RSM Hungary szakértője elmagyarázza, hogy mit jelent az ESG, hogyan befolyásolja a különböző iparágakat, és hogy milyen követelményeket támasztanak a nemzetközi és hazai szabályozások.
Mi az az ESG?
Az ESG az Environmental, Social & Governance szavakból képzett rövidítés. Ez a keretrendszer egy jogszabályok sokaságából álló struktúra, melyet a fenntarthatósági kérdésekkel összefüggő, jellemzően nem pénzügyi adatok bemutatására hoztak létre – kezdi friss bejegyzését Mosonyi Ádám bejegyzett könyvvizsgáló, az RSM Hungary partnere. Ezzel egy egységes szerkezetet adnak azon információknak, mellyel összehasonlíthatóvá válnak a különböző iparágakban szereplő társaságok, hasznos információt szolgáltatnak különböző döntéshozóknak (befektetők, bankok stb.).
A szabályozás először csak a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokat érinti, nekik 2024-ről kell 2025-ben beszámolni. A rájuk vonatkozó három határértékből, ha az elmúlt két évben bármelyik kettő meghaladta a megállapított szinteket, akkor számukra szükségessé válik a jelentéstétel. A határértékek:
– 10 milliárd forint mérlegfőösszeg;
– 20 milliárd forint árbevétel;
– 500 fő foglalkoztatotti létszám (2025-től 250 fő).
2025-től viszont már viszonylag sok szereplőt érint ez, nemcsak a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokat, azaz amely társaság meghaladja a fentebb említett meghatározott kritériumokat, annyi módosítással, hogy a foglalkoztatotti létszám határértéke 250 főre módosult.
A nemzetközi szabályozás
Az elmúlt pár évben a nemzetközi standardalkotó szervezetek egymáshoz némiképp hasonló, de bizonyos mértékben mégis különböző standardokat hoztak létre. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:
– ISSB: IFRS S1 és S2 fenntarthatósági közzétételi standardok
– GSSB: GRI standardok
– EU CSRD: ESRS standardok
Hazánkra mint az Európai Unió tagjára, az EU CSRD standardok gyakorolják a legnagyobb hatást, mivel ezt számunkra is be kellett építenünk a hazai jogszabályi környezetbe. Az EU 2023 nyarán léptette hatályba a vonatkozó szabályokat, ezt a hazai jogalkotás a számviteli törvény rendelkezései közé iktatta be, mely 2024. január elsejétől vált hatályossá.
Az ESRS standardokból jelenleg tizenkettő van, két általános, öt a környezetvédelemhez, négy a társadalmi kérdésekhez, egy pedig az irányításhoz kapcsolódik. A szektorspecifikus szabályok megalkotása jelenleg még folyamatban van. Az ún. fenntarthatósági jelentést („nem pénzügyi kimutatást”) az üzleti jelentés részeként kell majd elkészíteni, erről pedig a speciális fenntarthatósági minősítéssel rendelkező könyvvizsgálónak egy külön jelentést kell kiadnia az éves beszámoló auditján felül.
Itt előfordulhat, hogy amennyiben a társaság választott könyvvizsgálójának nincs meg a szükséges minősítése, úgy a társaság kijelölhet egy másik könyvvizsgálót is ezen feladatok ellátására.
Konszolidált szinten mentességet lehet igénybe venni ennek elkészítése alól, azonban ez nem jelenti azt, hogy helyi szinten ne kelljen foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, hiszen az anyavállalat felé várhatóan komplex adatszolgáltatásra lesz szükség.
A hazai ESG szabályozás
Magyarországon az ESG beszámolóhoz elkészítéséhez kapcsolódó kötelezettségekről külön törvény rendelkezik („2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról”), amely csak a keretet adja, az egyedi részletszabályokat a végrehajtási rendeletek fogják majd meghatározni. Ezek 2024 nyarára várhatók, melyekért a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a felelős.
A vállalkozás az ESG beszámolójában feltünteti tevékenységének a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági és társadalmi kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét, valamint a társadalommal való viszonyát. Ezt az ESG beszámolót is külön hitelesíttetni kell, azonban ezt egy ESG tanúsító fogja megtenni. A rájuk vonatkozó részletszabályokat szintén az SZTFH alkotja meg.
Az ESG beszámoló tartalma:
– a tevékenység fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásai;
– a fenntarthatósági és társadalmi kérdések hatása a vállalkozás fejlődésére, teljesítményére és helyzetére
A CSRD és a hazai szabályozás összehasonlítása:
A két szabályozás között sok átfedés van, azonban két egymástól alapvető eltérő követelményt ír elő, a magyar ESG beszámoló tartalmában sokkal inkább a most elfogadott CSDDD („Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelv”) előírásaival mutat hasonlóságot. Az adattömeg nagyságrendje szintén ugyanaz lesz, így egyszer kell az adatokat összegyűjteni, és „csak” a megfelelő formában kell bemutatni a két rendszer követelményei alapján.
