Globális felmelegedés: az 1,5°C meghaladása lassan valósággá válik

„A célok és a tettek közötti szakadék egyre nő, globális együttműködés nélkül a felmelegedés mértékét nem lehet biztonságos határokon belül tartani.”

A G20-országok több mint 20 éve nem tudtak évi 11,5 százaléknál magasabb szén-dioxid-csökkentési rátát elérni, ezért világviszonylatban már 20,4 százalékos dekarbonizációra, azaz kibocsátásintenzitás-csökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra lehessen korlátozni. A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben. Az energia iránti kereslet növekedése veszélyezteti a megújuló energiaforrások terjedésével elért eredményeket, így az energiahatékonyság javítása és az energia kínálathoz történő igazítása terén is fokozott fejlődésre van szükség.

A PwC Net Zero Economy Indexe idén 16. alkalommal vizsgálta a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat, összevetve a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mutatókkal. Az Index azt méri, hogy a gazdaságok mennyire képesek „elválasztani” a gazdasági fejlődést az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől.

A teljes felmérés és annak megállapításai a pwc.com oldalon olvashatók.

Az elemzés szerint egyre nagyobb erőfeszítés, a tavalyi 17,2 százalékhoz képest már évi 20,4 százalékos mértékű dekarbonizációs ráta lenne szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szintet legfeljebb 1,5°C-kal haladja meg.

Hiábavalóak a dekarbonizációs erőfeszítések?

A szén-dioxid-intenzitás 2023-ban mindössze 1,02 százalékkal csökkent, ami 2011 óta a legkisebb érték. 2000-től kezdve egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11,5 százaléknál magasabb dekarbonizációs rátát felmutatni, a legmagasabb szintet (mínusz 11,08 százalék) Franciaország érte el 2014-ben. A 1,5°C meghaladása lassan valósággá válik, és a felmelegedés 2°C-ra való korlátozása – a Párizsi Megállapodás minimum célkitűzése – is komoly lépéseket igényelne, hiszen ahhoz évi 6,9 százalékos kibocsátás-csökkentésre lenne szükség.

„Ma már egyértelműen azt kockáztatjuk, hogy meghaladjuk a 1,5°C-os küszöböt, aminek súlyos következményei lesznek. Valójában a célok és a tettek közötti szakadék egyre nő, és globális együttműködés nélkül a felmelegedés mértékét nem lehet biztonságos határokon belül tartani. A szükséges változások eléréséhez nem csak a megújuló energia felhasználási területeit kell bővítenünk, hanem az energiaszükségletet is hatékonyabban kezelni, illetve növelni a méltányos átmenethez szükséges pénzügyi és technikai támogatást” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa.

Méltányos átmenetet kell biztosítani

A fejlett és fejlődő országok dekarbonizációs rátái közötti különbség jól mutatja, hogy nagyobb pénzügyi támogatásra van szükség a méltányos átmenet biztosításához. Tavaly a G7-országok 5,31 százalékkal csökkentették szén-dioxid-intenzitásukat, míg az E7-országoknál 0,04 százalékos növekedés volt tapasztalható. A gyorsan iparosodó országoknak hatalmas kihívásokkal kell szembenézniük úgy, hogy közel sem rendelkeznek annyi erőforrással, mint a gazdagabb országok.