A gigantikus szélerőmű nem csak a méretei és a termelési kapacitása miatt érdemel kiemelt figyelmet, hanem azért is, mert a működése során közel száz százalékban elkerüli a karbonkibocsátást.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben új fejezete lehet az a karbonkibocsátás-csökkentő üzem, ami kizárólag szélerőmű termelte energia felhasználásával vonja ki a légkörből a szén-dioxidot.
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezett egy új, különösen hatékony cianobaktérium-törzset, ami képes a szén-dioxid kivonására levegőből és vízből, ráadásul a karbonmentesítés után biológiailag hasznosítható anyagokat hoz létre.
Egy újonnan kidolgozott eljárással megoldható, hogy szerves szennyvízből repülőgép-üzemanyag összetevőket nyerjenek. A jelek szerint a piacon versenyképes termék lehet belőle, ami sokat javítana a repülés fenntarthatóságán.
A Facebook mellett az Instagramot és a WhatsAppot is gondozó Meta új fenntarthatósági mérföldköveket jelentett be erre az évre: többek között majdnem 2300 olimpiai úszómedencének megfelelő vízfogyasztás-csökkenéssel számol. Ekkora mennyiséget juttatnak vissza a természetbe.
Az ipari létesítmények és áruházak, más nagy kiterjedésű épületek teteje javarészt kihasználatlanul áll, holott egy friss tanulmány szerint egy adott ország energiaigényének 25 százalékát is kielégíthetnék.
Fenntartható módszert fejlesztettek ki a betont újrahasznosítására. A módszer nem elég, hogy új életet ad a törtbetonnak – ami eddig felesleges törmelékként halmozódott –, még a levegőben található szén-dioxidot is építőanyaggá alakítja.
A talán legnagyobb szén-dioxid-termelő cementgyártás méregfogát húzhatta ki az MIT vállalata, ami óriás áttörés, a közismerten nagy légszennyező építőipar ismeretében.
A két óriásvállalt együttműködése a DHL Express GoGreen Plus szolgáltatás keretében jött létre. A program arról szól, hogy a Google eszközeinek expressz szállításához a jövőben fenntartható repülőgép-üzemanyagot kell használni, három kontinensen.
Az egyházfő teljes átállásra adott utasítást. Így vált zöld energiára a Vatikán, amivel a pápa azt szeretné elérni, hogy a városállam villamosenergia-ellátását száz százalékban napenergia biztosítsa.
Kanadai kutatók alkották meg napjaink talán legforradalmibb eszközét, amivel, ha nagyon nagy mennyiségű energiát nem is, alapvető elektronikák üzemeltetéséhez mindenképpen elegendő áramot lehet előállítani. A megoldás az alga fotoszintézise.
Ekkora kaliberű szén-dioxid-eltávolító szerződést még nem írtak alá a világon: a Microsoft svéd partnere 3,33 millió tonnás karbonkivonást vállalt, és a műveletet bioenergia segítségével hajtja végre.
Az EU projektjében olyan detektort fejlesztenek, ami valós időben elemzi a városi levegőben lévő gázokat. Az eszköz áttörést jelenthet a légszennyezés okozta betegedések visszaszorításában: nyilvános térképen bárki követheti majd a gázkoncentrációkat.
Nehezen lehetne ennél fenntarthatóbb építészeti megoldást mutatni, hiszen a Japánban felhúzott lakóingatlan minimum karbonsemleges, de inkább karbonnegatív, hiszen a támfalainak látványos elemeit szén-dioxid-abszorbeáló betonból öntötték ki.
Egy egyszerű trükkel több mint kétszer annyi energiát lehet kinyerni a hullámokból, mint eddig hittük. A felfedezés teljesen új korszakot nyithat a kékenergia felhasználása terén, hiszen sokkal jobban megéri kitermelni, mint valaha.
Az innovációnak óriási szerep juthat a globális felmelegedés katasztrofális hatásainak mérséklésében. Jobbkor nem is jöhetett volna, tekintve a szén-dioxid-kibocsátás elmúlt hat évtizedre jellemző növekedését, ami az óceánok savasságának 30 százalékos emelkedésével járt együtt.
A technológia meglepően egyszerű elven nyugszik. Felfedezték, hogy ha rezed adnak egy fotokatalizátorhoz, megnégyszereződik a hatékonysága, és metán helyett metanol képződését eredményezi. Ami már remekül hasznosítható fenntartható üzemanyagként.
A biológusok szó szerint ledönthetetlennek hitt akadályt győztek le. A nemrég kifejlesztett enzim lehetővé teszi a ma elérhetőnél sokkal több bioüzemanyag gyártását, ami korszakalkotó jelentőségű lehet a karbonsemleges közlekedés elérésében.
Egy frissen bejelentett eljárás nemcsak lerövidíti az újrahasznosításhoz szükséges időt, hanem csökkenti a másodlagos hulladéktömeget, a vele járó magas költségeket és a karbonkibocsátást is.
Az amerikai Stanford Egyetem tudósai fejlesztettek ki egy olyan új festéktípust, ami a forró nyári hónapokban csökkenti, a téli időszakban pedig növeli a lakások és más épületek belső hőmérsékletét. A felfedezésük döbbenetes hatékonysággal fogja vissza a rezsiköltségeket és karbonkibocsátást.
Működésbe hozták a közel 40 éve első mélységi geotermikus erőművet az Egyesült Királyságban, ahol a 2050-ig vállalt nettó zéró karbonkibocsátási stratégia részeként ez a fajta energiatermelés is esélyt kap. A létesítményt üvegházak és biodómok fűtésére fogják használni.
Brit kutatók rávilágítottak arra, hogy egy új szén-dioxid-kiválasztási eljárással a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy fél százalékát lehetne megkötni – a keletkezése pillanatában. Ez akkora jelentőségű, mint egy év alatt telepíteni egy Németország méretű erdőt.